Nyílt Forrás

A Nyílt forrás a közszférában sorozat 5. részében ezt írtam:

"Ez (a közbeszerzés) egy olyan lehetőség, amelyet a nyílt forráskódot és a nyílt szabványokat támogató közösségnek meg kell ragadnia."

Erre válaszul egy régi kedves ismerősöm és kollégám a következőket írta:

Az ígéreteknek megfelelően megjelent a közbeszerzési értesítőben a szoftverlicencek beszerzésére kiírt részvételi felhívás.

Ez egy olyan lehetőség, amelyet a nyílt forráskódot és a nyílt szabványokat támogató közösségnek meg kell ragadnia: ez az első eset, hogy lehetőség van ezeknek a megoldásoknak a jelentősebb elterjesztésére a közigazgatásban és az oktatásban.

A siker alapvetően azon múlik, hogy képesek-e a különböző profitorientált és non-profit szervezetek összefogni a közös cél érdekében.

A következőkben áttekintjük a kiírás tartalmát.

Az előző részekben röviden áttekintettük a nyílt forráskódú licenceket, és a nyílt forrásra építő üzleti modelleket.

Ebben a részben néhány, a nyílt forrású szoftverek alkalmazásának eredményességét veszélyeztető buktatóra szeretnénk felhívni a figyelmet, valamint azt járjuk körül, hogy milyen konkrét előnyökkel jár a nyílt forrású szoftverekre történő átállás.
Végül egy vázlatot adunk egy hosszú távon költséghatékony szoftverfejlesztési és -karbantartási modellre, amely a nyílt forráskódú szoftverek használatára épít.

Frissítés: Átfogalmaztam a modellvázlat leírását a jobb érthetőség érdekében.

Az előző részben áttekintettük a leggyakoribb nyílt forráskódú licenctípusokat, és a nyílt forrásra alapuló üzleti modelleket.

Most néhány ismertebb példával mutatjuk be a különböző modellek gyakorlati felhasználását:

A sorozat első részében röviden áttekintettük a kormányzat terveit a nyílt forrású szoftverek beszerzésére kiírandó 12 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésről.

A sajtó sajnos a legritkább esetben tesz különséget a nyílt forráskódú (open source) és az ingyenes (freeware) szoftverek között. Ugyan a legismertebb nyílt forráskódú szoftverek valóban licencdíj fizetése nélkül hozzáférhetők, a nyílt forráskódú szoftverek legnagyobb előnye, hogy a felhasználó nemcsak a felhasználás jogát kapja meg a szoftver gyártójától, hanem a továbbfejlesztés és a továbbértékesítés jogát és lehetőségét is.

2009. április 2-án Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy megnyílt az út a nyílt forráskódú szoftverek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése előtt a közszférában. Az ezt lehetővé tevő keretmegállapodás megkötésére vonatkozó közbeszerzési eljárás ugyanúgy 12 milliárd forintos keretösszegről szól, mint az azonos időben megjelenő Microsoft- és Novell- termékek beszerzésére vonatkozó felhívás.