Blogok

iPhone vs Android Konferencia

Előadást tartottam (Kis Gergely) az iPhone vs Android konferencián multiplatform szoftverfejlesztésről "iPhone és Android két jó barát..." címmel.

Az előadás diái letölthetők erről az oldalról.

Emellett végre feltöltöttük a korábbi Android előadások anyagait is a Publikációk oldalra.

Google Android fejlesztői szemmel - Előadás a szegedi Szabad Szoftver Konferencián

Előadást tartottam a szegedi Szabad Szoftver Konferencián "Google Android fejlesztői szemmel" címmel.

Az előadás után egy workshop keretében a gyakorlatban is bemutattam, hogy milyen kényelmes az Android fejlesztői környezete. Példaprogramként az általunk fejlesztett PreziMote alkalmazás szolgált, amely az OpenOffice.org bemutatókat tudja vezérelni Bluetooth-on keresztül.

A diák letölthetők innen.

67TB RAID6 tárhely 4U szerverben 1.5 millió forintért

Egy érdekes blog bejegyzést tettek közzé a BackBlaze Blogján, amelyben leírják, hogy hogyan készítettek saját adattároló megoldást a hasonló kereskedelmi megoldások árának 10-edéből.

Kis ízelítő a specifikációból:

  • 45 db 1500 GB-os merevlemez
  • 9 db SATA port többszöröző
  • 4 db SATA vezérlő kártya
  • 1 db Intel alaplap és processzor
  • 4 GB RAM
  • 2 db ATX tápegység

Robbantott nézet a BackBlaze Storage Pod-ról

A teljes blog bejegyzés itt olvasható.

A teljes képhez természetesen hozzátartozik, hogy ez egy backup szolgáltatásra és nem például adatbázisok kiszolgálására tervezett hardver.

Vélemény: El kell-e fogadni a felkínált lehetőséget

A Nyílt forrás a közszférában sorozat 5. részében ezt írtam:

"Ez (a közbeszerzés) egy olyan lehetőség, amelyet a nyílt forráskódot és a nyílt szabványokat támogató közösségnek meg kell ragadnia."

Erre válaszul egy régi kedves ismerősöm és kollégám a következőket írta:

Nyílt forrás a közszférában (5. rész): Első pillantás a közbeszerzési felhívásra

Az ígéreteknek megfelelően megjelent a közbeszerzési értesítőben a szoftverlicencek beszerzésére kiírt részvételi felhívás.

Ez egy olyan lehetőség, amelyet a nyílt forráskódot és a nyílt szabványokat támogató közösségnek meg kell ragadnia: ez az első eset, hogy lehetőség van ezeknek a megoldásoknak a jelentősebb elterjesztésére a közigazgatásban és az oktatásban.

A siker alapvetően azon múlik, hogy képesek-e a különböző profitorientált és non-profit szervezetek összefogni a közös cél érdekében.

A következőkben áttekintjük a kiírás tartalmát.

Nyílt forrás a közszférában (4. rész): Buktatók és lehetőségek

Az előző részekben röviden áttekintettük a nyílt forráskódú licenceket, és a nyílt forrásra építő üzleti modelleket.

Ebben a részben néhány, a nyílt forrású szoftverek alkalmazásának eredményességét veszélyeztető buktatóra szeretnénk felhívni a figyelmet, valamint azt járjuk körül, hogy milyen konkrét előnyökkel jár a nyílt forrású szoftverekre történő átállás.
Végül egy vázlatot adunk egy hosszú távon költséghatékony szoftverfejlesztési és -karbantartási modellre, amely a nyílt forráskódú szoftverek használatára épít.

Frissítés: Átfogalmaztam a modellvázlat leírását a jobb érthetőség érdekében.

Nyílt forrás a közszférában (3. rész): Példák nyílt forrásra épülő üzleti modellekre

Az előző részben áttekintettük a leggyakoribb nyílt forráskódú licenctípusokat, és a nyílt forrásra alapuló üzleti modelleket.

Most néhány ismertebb példával mutatjuk be a különböző modellek gyakorlati felhasználását:

Nyílt forrás a közszférában (2. rész): Nyílt forrásra épülő üzleti modellek

A sorozat első részében röviden áttekintettük a kormányzat terveit a nyílt forrású szoftverek beszerzésére kiírandó 12 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésről.

A sajtó sajnos a legritkább esetben tesz különséget a nyílt forráskódú (open source) és az ingyenes (freeware) szoftverek között. Ugyan a legismertebb nyílt forráskódú szoftverek valóban licencdíj fizetése nélkül hozzáférhetők, a nyílt forráskódú szoftverek legnagyobb előnye, hogy a felhasználó nemcsak a felhasználás jogát kapja meg a szoftver gyártójától, hanem a továbbfejlesztés és a továbbértékesítés jogát és lehetőségét is.

Nyílt forrás a közszférában (1. rész): Új remény?

2009. április 2-án Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy megnyílt az út a nyílt forráskódú szoftverek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése előtt a közszférában. Az ezt lehetővé tevő keretmegállapodás megkötésére vonatkozó közbeszerzési eljárás ugyanúgy 12 milliárd forintos keretösszegről szól, mint az azonos időben megjelenő Microsoft- és Novell- termékek beszerzésére vonatkozó felhívás.

Android alapú Netbookot fejleszt az ASUS

A HUP-on jelent meg a hír, hogy az ASUS Android alapú netbook kifejlesztésén dolgozik.

Joggal merül fel a kérdés, hogy van-e értelme egy alapvetően mobiltelefonokra tervezett rendszer átültetésének Netbook platformra.

Korábban a Netbookok operációs rendszerét és alkalmazásait az asztali rendszerek átszabásával alakították ki. Egy Windowst vagy Linuxot futtató Netbook gyakorlatilag képes bármilyen asztali gépre írt alkalmazást futtatni, amennyiben a hardver korlátai lehetővé teszik.

Android alapra helyezett Netbook esetében az alkalmazások száma korlátozott: a beépített alkalmazásokon kívül jelenleg csupán a különféle webes megoldások és az Android Marketen található, főleg mobiltelefonra kifejlesztett alkalmazások érhetők el.

A kérdést technológiai oldalról megközelítve, természetesen van lehetőség a hagyományos, desktop alkalmazások Android platformba integrálására. A legegyszerűbb megoldás egy mini-X szerver beépítése, amely képes módosítás nélkül megjeleníteni a Linux platformra írt alkalmazások jelentős részét.

Mivel a mai Netbookok tárolókapacitása már akkora, hogy elfér rajta mind az Android rendszer, mind pedig a Linuxra megírt alkalmazások és támogató komponensek, ez egy kevés erőforrással megvalósítható megoldás lehet. Az Android rendszer elfogadható mennyiségű munkával átalakítható, hogy a Linux rendszerek alapvető komponenseit (pl. glibc) használja a saját változatok helyett, így további megtakarítás érhető el.

Azonban fontosabb kérdés, hogy van-e egy Netbookon szükség ezekre a hagyományos alkalmazásokra. Ezeket az eszközöket főleg internetezésre, zenehallgatásra, filmnézésre és kommunikációra használják. Ezek a funkciók mind-mind elérhetők lesznek natív Android alkalmazásokkal.

Csupán néhány olyan alkalmazás marad (pl. szövegszerkesztő vagy táblázatkezelő), melyeknek a kifejlesztése Android platformra jelentős erőforrásokat igényelne. Egy MS Office vagy OpenOffice.org méretű és tudású csomagra nincs is szükség az esetek jelentős részében. Kézenfekvő alternatívát jelenthet például az olyan népszerű webes irodai csomagok "offline" változatának integrálása, mint például a Google Docs. Ez minimális befektetéssel képes lehet kiszolgálni a felhasználói igények jelentős részét.

Természetesen nem kevés fejlesztést kell még végezni az Android platformon, mire alkalmassá válik arra, hogy Netbookon is jól használható legyen.

Érdekes kérdés, hogy a fejlesztők x86 vagy ARM platform mellett döntenek.
Értelemszerűen az ARM platform mellett szól, hogy a már piacon levő mobiltelefon termékek ezt használják.
Azonban az Intel sem tétlenkedik, és már be is küldtek a Dalvikhoz egy Atom processzorra optimalizált interpretert.

Mindenesetre érdemes lesz figyelni a fejlesztéseket, véleményem szerint az Android platformnak a Netbook piacon is van létjogosultsága.

Tartalom átvétel